A migrációs krízisre adható válaszok

Tudomásul kell venni azt a tényt, hogy a migrációs válság a “nagyhatalmak”, és első sorban az Egyesült Államok geopolitikai hibái miatt robbant ki. Az arab térség liberalizálása – amit arab nacionalizmusnak nevezünk – kudarcot vallott, mivel a muzulmán térség összetartozása inkább vallási természetű, és itt a polgárok nem nemzetben gondolkodnak, hanem inkább a Korán iránymutatásaiban.

Elsősorban az Egyesült Államok avatkozott be a 2. Világháborút követően az arab térségben, és Dél-Amerikában hogy számára lojális vezetés kerüljön az államok élére, és ezek a puccsok és felforgatások nagy mértékben aláásták a modern “keresztényinek” mondott államok megítélését. A terrorizmus elsődleges okaként a sorozatos puccsokat, és a kizsákmányolást kell megjelöljük, és azt, hogy az atlanti integráció “modern” államai segítő szándéka elsősorban bombázásokban testesül meg.

A szegény tömegek a jobb megélhetés miatt a gazdagabb térségek felé igyekeznek, ami persze természetes jelenség, ugyanakkor egy külföldi állampolgár határátlépése és letelepedése nem jog – legalábbis klasszikus értelemben, és a határátlépés megtagadását meg sem kell indokolni. (Zöld Kártya) Jogokat a politikai közösség azoknak biztosít, akik azt létrehozták, és fenntartják – és a politikai közösségeknek általános irányelve, hogy azokat engedik be országukba, akikről úgy vélik, hogy hasznosak lehetnek a közösségüknek. A zöldhatáron megjelenő migránsok pedig nem ilyen személyek.

AZ UNIVERZÁLIS JOGOK

Képmutatónak tűnik más államoktól az Uniós határon megjelenők kapcsán EGYOLDALÚ szolidaritásra és univerzális jogokra hivatkozni. A lehetséges bevándorlók nyilvánvalóan még hosszú ideig nem tudnának bekapcsolódni a termelésbe, így alapvetően elhibázott az az elképzelés, hogy hasznosak lehetnek Európának. Nem a befogadással kellene kimutatni a szolidaritásunkat, hanem országaik felzárkóztatásával – de azért ne kergessünk ilyesfajta ábrándokat sem, mert utoljára talán a Marshall-segély volt ehhez fogható kezdeményezés, és a liberális világkapitalizmus keretei között nem létezik felzárkóztatás (?) csak önerőből felzárkózás. (hacsaknem bekövetkezik egy paradigmaváltás) Az államok között nincs szociális viszony (és nincs demokrácia), ahogy az államokon belül is a szociális háló sem jótétemény, hanem a kapitalizmus eljárása a politikai feszültségek “szinten tartására”. (az államok közötti viszonyban az erő(egyensúly) elve érvényesül, tehát a nyers természeti törvény)

KORÁN VAGY ALKOTMÁNY?

A közép-keleti térségből jövők többnyire muzulmánok, a célország nyelvét nem beszélik, és sokszor írástudatlanok. A nyugat-európai esetek tanulsága szerint belterjes kolóniákat alkotnak a befogadó országokban, és egyrészt a sikerorientált kultúra részbeni elsajátítása miatt szembesülnek saját kudarcukkal, másrészt félig talajt vesztetté válnak, és így nehezen állítható, hogy megtalálják a boldogságukat új hazájukban. Mindemellett hívőként más alapelveket tartanak szem előtt, és míg az európai ember a jogban és az alkotmányosságban hisz, addig a muzulmánok ennek hajlamosak lehetnek elé helyezni a Koránt, a maguk szentírását.

Nem lenne szabad ezt a két felfogást a politikai közösségben összekeverni, sőt maga a nemzeti-etnikai különválás eleve elejét veszi a fajgyűlöletnek. A történelem lapjai tanúskodnak arról, hogy hasznosíthatja a politika az etnikai különbségeket, és hogy ezzel hogy tereli el a figyelmet az egyre súlyosabb társadalmi problémáktól.   

Hajléktalanokból idegenvezetők

_04-16_Hajlektalanokbol_idegenvezetok2Október közepétől különleges városnéző túrák indulnak Barcelonában: az utcákon lakók kalauzolják a turistákat a városban. Az új program keretében 3000 hajléktalan kap lehetőséget az idegenvezetésre.Ha egy új városba látogatva nem elégszünk meg az útikönyvünkkel és hús-vér emberektől szeretnénk hallani a város épületei mögött húzódó történeteket, általában diákok, nyugdíjasok, történelem-fanatikusok és hivatásos idegenvezetők vezetnek körbe minket a turistaútvonalakon.
Barcelonában most új réteget emelnek be az idegenvezetők közé: egy program keretében hajléktalanokat bíztak meg a turisták kalauzolásával. Ezzel egy részről a munkanélkülieknek nyújtanak kiemelkedési lehetőséget, a turisták pedig újdonsült idegenvezetőik segítségével a megszokottól teljesen eltérő perspektívából ismerhetik meg a várost.
A Hidden City Tours (Rejtett városi túrák) sétáin a látogatók megismerhetik Barcelona történelmét és a régió társadalmi problémáiba is beleláthatnak.
A koncepciót egy hasonló program inspirálta: Nagy-Britanniában már korábban foglalkoztattak hajléktalan idegenvezetőket. Az amerikai nagyvárosokban is több munkanélkülit a turizmusban kezdtek foglalkoztatni, például sokan a reptereken dolgoznak biztonsági őrként.

Választás 2014

Visszatekintés a 2014 április 6-i országgyűlési választásra

2014-ben a választáson 62 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP a szavazatok 44,87, az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok 25,57, a Jobbik 20,22 míg az LMP 5,34 százalékot szerzett.
Ezek a listás eredmények végül 133 parlamenti mandátumot jelentettek a Fidesz-KDNP pártszövetségnek, 38-at az ötpárti baloldali együttműködésnek (melyből 28 hely az MSZP-nek, 4 az Együtt-PM-nek, 4 Demokratikus Koalíciónak, 1 pedig a Magyar Liberális Pártnak jut), 23-at a Jobbiknak, valamint 5 helyet az LMP-nek. Mindez azt jelenti tehát, hogy a Fidesz-KDNP mandátumaránya mintegy másfélszerese a szavazatarányának, azaz másfélszer több mandátumhoz jutott, mint amennyi a szavazatok arányos megoszlása alapján járt volna. A másik három parlamentbe jutott formáció különböző mértékben, de egyaránt vesztese a rendszernek,
mivel mandátumarányuk elmarad szavazatarányuktól.

A 2014-es választásokon alapvetően új szabályok szerint szavazhattunk:

  • lecsökkent a parlamenti helyek száma 386-ról 199-re
  • nőtt az egyéni választókerületben megszerezhető mandátumok száma. (A 2010-ig működő rendszerben a 386 mandátum közül 176-ot, vagyis az összes hely 46% százalékát lehetett egyéni választókerületekben megszerezni, az új választási szisztémában a 199 parlamenti hely közül 106-ért folyik közvetlen küzdelem, ami az összes parlamenti hely 53 százaléka.
  • új választókerületi beosztás lépett érvénybe.
  • a korábbi kétfordulós rendszer helyébe egyfordulós választás lépett, amelyben relatív többséggel lehetett nyerni.

Ha 2014-ben is a régi, kétfordulós szabályok szerint választottunk volna, úgy a 106-ból 85 helyen lett volna második forduló: csak 21 választókörzetben végzett ugyanis a győztes 50 százalékot meghaladó eredménnyel. Az egyfordulós választásnak köszönhetően lényegesen kevesebb szavazattal lehetett egyéni mandátumot  nyerni, mint korábban, ráadásul a győzteskompenzáció miatt az egyéni választókörzetben nem volt „elveszett” szavazat: a győzelemhez nem szükséges szavazatok az országos listán hasznosultak.

  • győztes töredékszavazatok (győzteskompenzáció) rendszere.

Ennek értelmében az egyéni mandátumot szerző jelölt töredékszavazatként az országos listára visz
minden olyan szavazatot, amennyivel többet szerzett, mint a második helyen végző jelölt. A korábbi rendszer csak a vesztes töredékszavazatokat ismerte: azaz a vesztes jelöltekre leadott voksok kerültek az országos listára, ahol egy arányosító formula segítéségével lett belőlük mandátum. A győzteskompenzáció tehát az egyéni választókerületekben eleve győztes pártot az országos listás mandátumkiosztásnál is segíti. A győzteskompenzáció a legerősebb, legtöbb körzetet nyerő pártot segíti, ráadásul minél megosztottabb ellenzékkel áll szemben, annál jobban, hiszen minden, nem a második helyen végző pártra leadott voks közvetetten őt erősíti. A 2014-es választásokon a győzteskompenzáció végül hat mandátumot jelentett a Fidesz-KDNP-nek, ami a parlamenti helyek három százaléka – ráadásul e hat mandátum nélkül a pártnak nem lett volna kétharmada.

  • szavazhattak a magyar állampolgárságot szerző külhoni szavazók

A kettős állampolgárságról szóló törvény 2010-es meghozatalakor még nem volt szó szavazati jogról, az új választási rendszer elfogadására úgy döntöttek, hogy a határon túli magyarok regisztráció után levélben, az országos listákra (tehát egyéni körzetekben nem) szavazhatnak. Ez összesen mintegy 128 ezer szavazatot
jelentett, aminek közel fele Romániából érkezett. A határon túli levélszavazatok megoszlása a várakozásokat is felülmúlóan alakult: bár elemzői konszenzus volt ugyan abban, hogy a szavazatok többsége a Fidesz-KDNP-re érkezik majd, a 95 százalékos arány rendkívülinek mondható.A bő 120 ezer szavazat az országos listán egy mandátumot hozott a pártszövetségnek.

A 2002 után a választási rendszer erősen szelektált: a parlamentbe be nem jutó, „elveszett” szavazatok jóval kisebb arányban fordultak elő, ráadásul ezen szavazatok legnagyobb része kifejezetten egy konkrét pártra érkezett. Ehhez képest 2014-ben nem volt ilyen „húzópárt”: a 14, a parlamenti küszöbtől messze elmaradó induló együtt kapott 3,6 százaléknyi voksot.

A 2014-es választásokon a Fidesz-KDNP olyan eredménnyel végzett, ami minden – nem tisztán arányos – választási rendszerben többséget eredményezett volna. Az 1990-2010 között működő magyar választási rendszerben ugyanakkor ez az eredmény nem jelentett volna kétharmadot, ahhoz a választási szabályok tudatos megváltoztatására volt szükség. A győzteskompenzáció nélkül vagy a határon túliak szavazati jogának hiányában a Fidesz-KDNP csak egyszerű parlamenti többséghez jutott volna.

Az ismételt kétharmad birtokában ráadásul a Fidesz-KDNP bármikor képes megváltoztatni a választási szabályokat, ami egy komoly bizonytalansági tényezőt jelent a magyarországi választások jövőjét illetően.

– az összeállítás során a Republikom Intézet választási elemzésének egyes elemeit is felhasználtuk –