ELLÁTÁS BIZTONSÁG
Két kiemelkedően fontos eleme van az ellátás tekintetében a magyar energiamixnek, egyik az áramellátás, a másik a gázellátás. Nem gondolunk bele abba, hogy a kettő között is van fontossági sorrend, ugyanis a gázüzemű berendezéseink működtetésére, begyújtására, szabályozására, a meleg víz keringetésére is áramot használunk. Ebből következik, hogy az ellátás biztonság szempontjából a stabil áramszolgáltatás elengedhetetlenül fontos, mert ahol nincs áram, ott a gázüzemű ellátás sem működhet.
A ZÖLD ENERGIA HÓBORT
A zöld energiatermelés az ellátás biztonság oldaláról szemlélve sajnos számtalan megoldatlan problémát mutat, és ezekkel kapcsolatban a szakemberek nem szolgálnak válaszokkal. A zöld energiára áttérés pillanatnyilag lehetetlen, mert a zöld termelés a nap 20%-ában áll rendelkezésre, ráadásul a napelemek olyan napszakban termelnek, amikor nincs szükség sok villamos energiára. Ha a zöld energiatermelő eszközök csak a nap 20%-ában foghatók termelésre, akkor meg kellene ötszörözni a kapacitásukat a teljes “névleges” ellátáshoz viszonyítva, ami a napi kb 6000 MWh-át fedezhetné. Sajnos még a szakma sem érti meg, hogy milyen nehézségeket jelentene a 24 óra egyötödében állítani elő a teljes napi áramigényt, ugyanis hatalmas tároló kapacitásokat kellene létrehozni, melyek viszont valószínűleg sokszorosára növelnék az áram kilowattonkénti árát.
Értelmetlen arról beszélni, hogy át kell térni zöld energiatermelésre amíg meg nem oldjuk az olcsó áramtárolást, és fel nem számoljuk a kiesések fosszilis alapú fedezését.
CO2 ÉS A TÉLI FŰTÉS
A hazai energiamix jelentős részét képezi a gázbehozatal, amit a lakosság nagy hányadában a téli fűtésre fordít. Bizonyos politikai erők úgy vélik, hogy az atomerőműre szánt összeget lakossági hőszigetelésre kellett volna fordítani, ami roppant szakmaiatlan elképzelés, ugyanis ezzel csak a gázbehozatalt csökkentenénk, már amennyire csökkenne, lévén hogy a konvektoros fűtéssel rendelkezők költségeit ez csak kicsit enyhíthetné. Az árammal fűtés pillanatnyilag (2017. 12.) 2,2-szer drágább, mint gázzal fűteni (?), és mivel áramot 50%-ban fosszilis üzemű erőművekben állítunk elő, ezért az árammal fűtésre áttérés nem lenne semmilyen szempontból “célszerű”.
ATOMENERGIA
Ha az atomerőműre szánt összeget lakossági hőszigetelésre költöttük volna, azzal nem oldottuk volna meg a biztonságos, zökkenőmentes áramtermelést. Az áramtermelés jelenleg nemzetek között diverzifikált, vagy felosztott, így ebből mindenkinek ki kell venni a részét, és azt is tudomásul kell venni, hogy ezen a termelési területen az államok a legnagyobb szereplők. Az állam feladata az, hogy az árampiacon jó áron értékesítse a magyar áramot, és jó áron vásároljon az igények fedezésére.
Atomenergiával olcsón állíthatunk elő áramot úgy, hogy ezeknek a kapacitásoknak magas a rendelkezésre állása, és a rendes üzem során hulladékot állítanak elő, azaz nincs környezeti kibocsátásuk.
VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS
Bős-Nagymaros megakadályozása valamiért a rendszerváltás szimbólumává vált, holott a vízenergia hasznosítása a legkisebb kibocsátással járó, és legolcsóbb energiatermelési mód. Vízenergiával 3 Ft-ért állíthatunk elő egy kW áramot, szemben a 11-17 Ft-os atomerő hasznosítással. Bár az erre szolgáló víztározók járnak bizonyos környezetterheléssel, de valahogy ki lett rekesztve a közbeszédből, hogy pozitív hatásuk is van: az árvízvédelem területén, vagy a talajvízszint, a medernyomás, és a vízmagasság szabályozásában, melyek viszont kedvezőek lehetnek az élővilágra. A világban folyamatosan építik a vízerőműveket, és csak nálunk lettek “meghiúsítva” az ilyen irányú törekvések.