soros_problema

Soros György két megvilágításból

Soros Györggyel kapcsolatban legelsősorban azt a kérdést kell feltegyük, hogy morális értelemben hogy tudunk a személyét illetően mérleget vonni. Egy ilyesfajta mérleg felállításánál azt kellene szem előtt tartanunk, hogy vele kapcsolatban milyen pozitív tevékenységeket hozhatunk fel, és milyen negatívumokat.

Karakterének két fő vonása van, egy adakozó szellemű, formailag a szolidaritást és jószolgálatiságot mutató, másrészt egy könyörtelen bankári jelleg, ami nyilvánvalóan ütközik. Első pillantásra az adakozó vonás hatásait jobban érezhetjük, mert a CEU alapítójaként sok olyan elismert szakembert kapcsolhatunk a nevéhez, aki jelenleg is megalapozott kritikaisággal mutatkozik meg a médiumokban. (Pl. Pogátsa Zoltán) Karakterének másik vonása, a spekuláns pénzügyi szakember viszont a magyar baloldali hagyománnyal átitatott közgondolkodásban inkább negatív színben jelenik meg, ugyanis a magyar közfelfogás szerint a “spekuláns bankár” nem állít elő értéket, sőt Soros György valószínűleg sok ezer kisrészvényes (el)szegényedéséért felelős.

A baloldali egalitárius hagyomány mélyen befészkelte magát az emberek tudatába, és a többség nem érzi méltányosnak azt a gazdagodást, ami mások szegényedésével jár. Ezen felül az emberek többsége a rendszerváltáskor optimista módon közelített a globális kapitalizmushoz, a bankok és multik tevékenységéhez, de ezek az utópikus képek szertefoszlottak, és sokan inkább csalódottságukat fejezik ki a korábban idealizált kapitalista “intézményekkel” kapcsolatban. (pl. a banki “devizahitelezés” miatt is.)

Soros György megítélésének van viszont egy sokkal kínosabb vonulata is, ugyanis a problémába mesterségesen be lett emelve az etnikai szempont, és ennek mentén megfogalmazódik egy felmentés vele kapcsolatban. Ha mérlegünket nézzük, akkor Soros György morálisan inkább negatívan értékelendő, ugyanakkor ebbe a mérlegbe felesleges belevenni az antiszemita  torzítottságot, mert mások megítélésénél a nevezett személy tevékenységét kell értékeljük, és az általános csalódottságot a bankokban – ami már persze csak motívumként értékelendő. Az etnikai szempontot felemlegetni helytelen – ez nem alkalmas sem a felmentésre, sem a bírálatra.

 

Tags: No tags