KÖRNYEZETBARÁT, VAGY EMBERBARÁT?
A politikának és a gazdaságnak nem környezetbarátnak, hanem emberbarátnak kell lenni.
Elutasítunk minden olyan nemzetállami szintű kezdeményezést, ami a környezetvédelemre hivatkozva felhajtja az árakat, és a nehéz helyzetben lévőket még nehezebb helyzetbe sodorja. A környezetvédelem nem lehet úgy öncél, hogy közben tömegek életlehetőségeit, kényelmét és komfortját csökkentjük, mert ezzel az ember civilizációs törekvéseivel mennénk szembe. A távlati cél természetesen a FENNTARTHATÓSÁG, de ragaszkodnunk kell civilizációs vívmányainkhoz, a kényelmes és egészséges élethez is.
A FENNTARTHATÓSÁG
A fenntarthatóság valószínűleg a jövő fő politikai irányvonala, mert ideológia-semleges, mentes minden torzítástól, legalábbis a legkevésbé van alávetve az egyoldalú politikai törekvési irányoknak. Elmondható róla az, hogy a három fő politikai rendszer, a konzervatív, a liberális és a baloldalinak egyaránt célja lehet a fenntarthatóság, mert ez normalizálja a társadalmi viszonyokat, és tervezhetővé teszi a jövőt. Egyvalami viheti félre ezt a törekvési vonalat, a neurotikus zöld hozzáállás, ami a közösségeket indokolatlan költségekbe kényszeríti, és amire már akár a közeljövőben figyelnünk kellene.
CO2 ŐRÜLET
A CO2 klímára hatást gyakorló gázként megnevezése nem méréseken, hanem tudományos modelleken alapul. Egy mítosz felépítését látjuk, aminek összes bizonyítása a finanszírozott tudományos szakértők narratíváján nyugszik, és különféle spekulációkon. A Föld történetében ismerünk korszakokat, mikor sokszoros széndioxid szint mellett is jégkorszak volt, Angliában a középkorban szőlőt termesztettek, és a Kárpát-medencében az éves elhúzódó meleg időszak miatt kétszer arattak. Az elmúlt évezredben az 1650-es és az 1770-es évek környékén voltak a leghidegebb időszakok, és ehhez képest melegszik a klíma, és újabb eredmények értelmében a CO2 emelkedés csak követi az egyébként bekövetkező hőmérséklet emelkedést. Roppant káros az, hogy a fejlett államok szélmalomharcot vívnak mikor csökkenteni akarják a széndioxid kibocsátást, mert ezzel erőforrásokat pocsékolnak el egy értelmetlen küzdelemre.
Ezzel szemben meg kellene fontolni hogy Magyarország bekapcsolja az energiatermelésbe kétszáz évre elegendő szénkincsét.
SZIKESEDÉS, ERÓZIÓ
A modern nagyüzemi mezőgazdaság kimeríti a talajt, és a jelek szerint megindult Alföld elsivatagosodása. A talaj alkotóelemei folyamatosan csökkennek, és időszerű lenne foglalkozni a kérdéssel. Az ezirányú tevékenységet talajmegújításnak nevezzük, és bő száz évvel ezelőtt egy-egy gondos tulajdonos a használat átengedésénél még kikötötte a talajmegújítást, a föld eredeti állapotban megőrzését. Ezt a hagyományt előbb-utóbb ismét alkalmazni kellene.