A 2011-es Fidesz által létrehozott Alaptörvény hatályba lépése nem felelt meg a jogelveknek. A rendszerváltás utáni Alkotmány megörökölte a következőt: “Minden hatalom a népé”, ami egy demokratikus kibontakozás végállomása volt, és ami egy mondatba sűríti a népszuverenitást. A mondat kiskapuk nélkül fedi a hatalom gyakorlás módját, azt, hogy a népnek van joga meghatározni a politikai rendszert, a jogállamot, a választási rendszert, és tartalmilag magát az alkotmányt. Az Orbán-kormánynak ezzel a lépésével súlyos demokratikus visszalépés történt, mert beiktatta a politikai elit korlátozó feltételeit ott, ahol ezt semmiképpen sem tehette meg.
Az a szövegrész, hogy “Minden hatalom a népé” úgy módosult, hogy “… melyet választott képviselőivel, és kivételesen közvetlenül gyakorolhat”.
Mi a probléma a kivétel kritériumával? Hogy a kivételt az éppen hatalomba került alkotmányozó többség állapítja meg, és végül ennek eredménye lett, hogy olyan “szigorúra sikerült” az érvényes népszavazás feltétele, hogy ilyen feltételekkel talán több érvényes népszavazásra nem kerülhet sor – azaz magát a népszavazást szüntette meg adminisztratív eszközökkel az Orbán-kormány. A legkínosabb ebben a kérdésben, mint oly sok esetben, hogy az ellenzék miért nem tiltakozott ezügyben? Talán látták, hogy ha ők kerülnének kormányra, akkor nekik is nőne a “mozgásterük”, és felfedezték ezekben a politikai lehetőségeket?
A korábbi ideiglenes alkotmányban szerepel: egy új alkotmányt népszavazásra kell bocsátani.
Az Orbán-kormány nem remélhette, hogy egy népszavazáson sikeresen “érvényesítheti” egypárti alkotmányát, ezért nem állt érdekében népszavazásra bocsátania. Ezzel alkotmánysértést követett el, és a képviselők a korábbi alkotmányos rendhez adott esküjüket megszegték. A jelenlegi alkotmányt a következő tisztességes kormánynak népszavazásra kell bocsátania, és ha elfogadása meghiúsul, akkor új konszenzus kialakítását kell kidolgoznia és kihirdetnie.
A jogállamiság alapdokumentuma érvénytelen
A hatályosnak mondott (erővel kijelentett) alkotmány sem FORMAI, sem TARTALMI okból nem megfelelő. Magyarország Alaptörvénye nevű (alap)törvény közjogilag azért érvénytelen, mert: 1. Nem az alkotta meg, aki erre jogosult lett volna. 2. Nem azt a “jogszöveget” alkotta meg, amit szabályosan megalkothatott volna. 3. Nem úgy alkotta meg, ahogy az elő lett írva írva. Ezek közül akár egy alapján is kimondható az érvénytelenség, viszont a három együtt már nyilvánvalóvá teszi a helyzet súlyosságát.
Az alkotmány és a szuverenitás
Még egy alkotmány sem felelt meg a szuverenitás elvének, ugyanis egy alkotmányt sem bocsátott a politikum a nemzet elé elfogadásra. Mindaddig, míg ez nem történik meg, és esetleg ki nem alakul egy többségnek megfelelő alkotmányszöveg, addig nem beszélhetünk demokráciáról sem. Azt viszont be kell látni, hogy csak olyan kormányzó erő bírhatja rá a magyar tömegeket, hogy fogadja el az aktuális alkotmányt, ami messzemenően támogatott, és akivel szemben merő ellenségesség okán a lakosság nem lesz elutasító. Egy tömegek számára elfogadható alkotmány hatályba léptetése óriási kihívás a magyar politika számára.