Visszatekintés a 2014 április 6-i országgyűlési választásra
2014-ben a választáson 62 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP a szavazatok 44,87, az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok 25,57, a Jobbik 20,22 míg az LMP 5,34 százalékot szerzett.
Ezek a listás eredmények végül 133 parlamenti mandátumot jelentettek a Fidesz-KDNP pártszövetségnek, 38-at az ötpárti baloldali együttműködésnek (melyből 28 hely az MSZP-nek, 4 az Együtt-PM-nek, 4 Demokratikus Koalíciónak, 1 pedig a Magyar Liberális Pártnak jut), 23-at a Jobbiknak, valamint 5 helyet az LMP-nek. Mindez azt jelenti tehát, hogy a Fidesz-KDNP mandátumaránya mintegy másfélszerese a szavazatarányának, azaz másfélszer több mandátumhoz jutott, mint amennyi a szavazatok arányos megoszlása alapján járt volna. A másik három parlamentbe jutott formáció különböző mértékben, de egyaránt vesztese a rendszernek,
mivel mandátumarányuk elmarad szavazatarányuktól.
A 2014-es választásokon alapvetően új szabályok szerint szavazhattunk:
- lecsökkent a parlamenti helyek száma 386-ról 199-re
- nőtt az egyéni választókerületben megszerezhető mandátumok száma. (A 2010-ig működő rendszerben a 386 mandátum közül 176-ot, vagyis az összes hely 46% százalékát lehetett egyéni választókerületekben megszerezni, az új választási szisztémában a 199 parlamenti hely közül 106-ért folyik közvetlen küzdelem, ami az összes parlamenti hely 53 százaléka.
- új választókerületi beosztás lépett érvénybe.
- a korábbi kétfordulós rendszer helyébe egyfordulós választás lépett, amelyben relatív többséggel lehetett nyerni.
Ha 2014-ben is a régi, kétfordulós szabályok szerint választottunk volna, úgy a 106-ból 85 helyen lett volna második forduló: csak 21 választókörzetben végzett ugyanis a győztes 50 százalékot meghaladó eredménnyel. Az egyfordulós választásnak köszönhetően lényegesen kevesebb szavazattal lehetett egyéni mandátumot nyerni, mint korábban, ráadásul a győzteskompenzáció miatt az egyéni választókörzetben nem volt „elveszett” szavazat: a győzelemhez nem szükséges szavazatok az országos listán hasznosultak.
- győztes töredékszavazatok (győzteskompenzáció) rendszere.
Ennek értelmében az egyéni mandátumot szerző jelölt töredékszavazatként az országos listára visz
minden olyan szavazatot, amennyivel többet szerzett, mint a második helyen végző jelölt. A korábbi rendszer csak a vesztes töredékszavazatokat ismerte: azaz a vesztes jelöltekre leadott voksok kerültek az országos listára, ahol egy arányosító formula segítéségével lett belőlük mandátum. A győzteskompenzáció tehát az egyéni választókerületekben eleve győztes pártot az országos listás mandátumkiosztásnál is segíti. A győzteskompenzáció a legerősebb, legtöbb körzetet nyerő pártot segíti, ráadásul minél megosztottabb ellenzékkel áll szemben, annál jobban, hiszen minden, nem a második helyen végző pártra leadott voks közvetetten őt erősíti. A 2014-es választásokon a győzteskompenzáció végül hat mandátumot jelentett a Fidesz-KDNP-nek, ami a parlamenti helyek három százaléka – ráadásul e hat mandátum nélkül a pártnak nem lett volna kétharmada.
- szavazhattak a magyar állampolgárságot szerző külhoni szavazók
A kettős állampolgárságról szóló törvény 2010-es meghozatalakor még nem volt szó szavazati jogról, az új választási rendszer elfogadására úgy döntöttek, hogy a határon túli magyarok regisztráció után levélben, az országos listákra (tehát egyéni körzetekben nem) szavazhatnak. Ez összesen mintegy 128 ezer szavazatot
jelentett, aminek közel fele Romániából érkezett. A határon túli levélszavazatok megoszlása a várakozásokat is felülmúlóan alakult: bár elemzői konszenzus volt ugyan abban, hogy a szavazatok többsége a Fidesz-KDNP-re érkezik majd, a 95 százalékos arány rendkívülinek mondható.A bő 120 ezer szavazat az országos listán egy mandátumot hozott a pártszövetségnek.
A 2002 után a választási rendszer erősen szelektált: a parlamentbe be nem jutó, „elveszett” szavazatok jóval kisebb arányban fordultak elő, ráadásul ezen szavazatok legnagyobb része kifejezetten egy konkrét pártra érkezett. Ehhez képest 2014-ben nem volt ilyen „húzópárt”: a 14, a parlamenti küszöbtől messze elmaradó induló együtt kapott 3,6 százaléknyi voksot.
A 2014-es választásokon a Fidesz-KDNP olyan eredménnyel végzett, ami minden – nem tisztán arányos – választási rendszerben többséget eredményezett volna. Az 1990-2010 között működő magyar választási rendszerben ugyanakkor ez az eredmény nem jelentett volna kétharmadot, ahhoz a választási szabályok tudatos megváltoztatására volt szükség. A győzteskompenzáció nélkül vagy a határon túliak szavazati jogának hiányában a Fidesz-KDNP csak egyszerű parlamenti többséghez jutott volna.
Az ismételt kétharmad birtokában ráadásul a Fidesz-KDNP bármikor képes megváltoztatni a választási szabályokat, ami egy komoly bizonytalansági tényezőt jelent a magyarországi választások jövőjét illetően.
– az összeállítás során a Republikom Intézet választási elemzésének egyes elemeit is felhasználtuk –